a rozmaringom

a búzavirágok (azt hiszem, azok :)

a nagy utazó, aki hozzánk tévedt, kihajtott és ha már eddig jutott, kapott egy esélyt

a sokat megélt leander

a héten dolgozgattam, meglátogattam egy kórházban lévőt, ma axiómával csajos délutánt tartunk, és kölkök nélkül beszélgetni fogunk, holnap jön a sushivacsora, így bő másfél év után újra teljes lesz a kaja-paletta, ettem már penészes sajtot, alkoholt, kávét, sokat, tejet, füstölt nyers sonkát, és most jön a sushi, továbbá a vacsorát és az azt követő éjjelt benedektelen fogyasztjuk, mivel őkelme második külön éjsazkáját tölti, ezúttal az anyai nagyszülőknél kényeztetődik. a kert (terasz) fejlődik, a rozmaring kérés nélkül virágzik, méghozzá úgy, hogy már nem számítottam rá, mivel tavaly gondozás ellenére is fittyet hányt a természet törvényeire, de most az első meleg hatására virágba borult, az egyik leander feltámadt, a nárciszok is kidugták a fejüket, talán virág is lesz, a magról nevelt búzavirágok is tombolnak (már vagy három centisek), az idetévedt és kihajtott kis, ismeretlen növényke is növésnek eredt és már sok levele van, a levendulák új leveleket hoznak, szintúgy a kis ezüstfenyő, a tujaszerű izé is zöldebb, mint télen, a bougenvillea szokásos kiszáradjak, levelezzek, levelezk, kiszáradok játékát játssza, és a napraforgót is elültettem. kezemben ízületi-és ínhüvelygyulladás kétoldalt (vszeg, de kedden uh), jobboldalt alagútszindróma blokkolt motoros ágával a kézidegnek, de tm háta jobb koppkoppkopp, fejem nem igazán fáj, a gyerek csodás, jön a foga (jobb alsó középen), továbbá a tavasz. 

összességében nekem nagyon nagyon jó, nyilván vannak hullámvölgyeim, de szerencsére fennsíkon vagyok, és onnan egy-egy völgyecske sem igazán mély, és mindig, minden tetőről és völgyből is látni a napot. szeretek élni, szeretem az életemet élni. és rettenetesen jó, hogy ezt tudom, és ezt le tudom írni. tudja meg hát mindenki.