benedek repeszt. tegnap este, mikor már nagyon nyűgös volt, mert fél négy óta nem aludt, megmutattam neki (már többször próbáltam, de most újra), hogy hogyan lehet dolgokat egymáshoz ütögetni, és most termékeny talajra hullottak szavaim. két kezébe egy-egy baby janás üvegecske került és ütögette. látszott, hogy felfogta a dolgot, kipróbáltuk a kis montessori-szerű kockáival is, vigyorgott és szorgosan ütögette (volna, mert még csak szórványosan találja el a két cucc egymást, de a lényeget láthatóan értette). ma reggel letettem a habtapira, adtam neki egy babyjanát, és láss csodát, nyúlt a másikért és ütögette. úgy, hogy egyszer látta összesen, hogy hogy kell. ütögettünk megint kockákat, majd nyűg-álmos, de még nem alvós lett, így ölben folytatta nagy örömmel az ütögetést, majd ráleltünk a pesti ügyvédre, amit boldogan ütött két tenyérrel, néha enni próbálta (a ragasztóra való tekintettel nem engedetm neki, pedig jó étvággyal enne papírt), gyűrte. végül letettem aludni, ahol nyilván hanyatt fordult és csillogó szemekkel fogadott, mikor bementem helyreigazítani, és tapsolt. megintcsak néha ért össze a két tenyere, de egyértelműen össze akarta ütni őket (tapsolni tapsolunk vele néhány hete, imádja, de magától nem csinálja).

benedeknek van humora és tud viccelni. igaz, egyelőre a legjobb viccnek azt tartja, ha nyitja a száját, jelezvén, hogy kér enni, majd mikor beletolom a fejébe az (általam főzött, hagymával és bazsalikommal ízesített, bébiételhez képest egész emberi ízű) répa-krumplipürét, akkor becsukja a száját, elvigyorodik majd elkezd berregni és kifröcsköli. majd elégedetten, tele szájjal nevet (még nem kacag, de a mai az első nap, amikor valami hangos nevetésre hasonlító hagyta el a száját). én pedig ültem vele szemben, és mondtam, hogy ezt ne csináld, ez nem vicces, és roppant hiteltelennek tűntem, mert közben nem tudtam hovatenni a vigyorgó fejemet. így végül ültünk, némileg pürésen és nevettünk. hangosan, egymás képébe.

ma voltam gyógytornán, meg utána piacon, vettem zöldséget, meglepően harsogott a piac, tele volt mindenfélével és mindenkivel, mintha tavasz lenne, vettem nárciszt, mert az kell, vettem húst és apró cafatokra vágtam és lefagyasztottam egyesével celofánozva, és süt a nap és este bwc és úgy összességében igen jó a kedvem. 

kedden voltunk bbbb-vel a veli bej fürdőben, roppant kellemes hely és nagyon jó volt bbbb-vel áztatni magunkat és jót beszélgetni a meglepően kevés embert magában foglaló, szépséges fürdőben.

tegnap voltam irodában, jó volt az is, kicsit felnőtt életet élni.

és még nincsen vége a hétnek, holnap bbbb szülinapot ülünk anyáméknál, és holnap meg azután is sütni fog a nap.

még mondja valaki, hogy az ember nem fotoszintetizál. én bizonyosan, max. nem vagyok ember :)

Zsàkban Benedek :)

ma a gyerek az ölemben létezett, majd oldalt fordította a fejét, az arcomhoz nyomta a száját és halkan phá hangot adott (ilyet szokott), ily módon puszit adva nekem. ezt többször ismételte.