utazás, altatás

tm holnap elutazik egy hétre amerikába dolgozni, kicsit magam alatt vagyok, jobban, mint gondoltam, hoyg leszek, de így, hogy itt van már az indulás, mindjárt pakolni kezd (csak még altatja benedeket, és msotanában az nem két perc), egészen úgy érzem magam, mint régen, mikro véget ért a tábor, vagy valam egyéb jónak lett vége, komolyan sírhatnékom van. holott csak hat nap, itt lesz benedek, fogk dolgozni, szóval elfoglalom magam, nem ez a baj, csak most, hogy így belegondolok, 2008 óta nem töltöttünk külön enyni időt (max három napot), és most ez sok. azt hiszem. ,meg nyilván fárasztó is lesz, egyedül benóval úgy, hoyg közben egyre inkább indul be a meló, így ősz-kezdettel, és úgy összességében fel kell szívnom magam.

tm is ideges az út miatt, hosszú is, munka is, nyilán nem segít az ő idegességén az enyém és vica versa. ezt még emeli az altatási hercehurca is.

közben szerveződik az esküvő is, de annyi minden van és bonyolult és drága, fotós, kaja, helyszín véglegesítése, dj, virágcsokorról is kéne diskurálni, a helyszínről még nem tudunk véglegeset mondani, így még nem küldtük ki a meghívókat, bár már azért igyekeztem tájékoztatni az embereket, meg nem is meghívót, csak emilek lesznek, de akkor is, kicsit tartok attól, hogy senki nem fog ráérni, szóval ez is nyomaszt.

benedek meg dackorszak terrible two, ahhoz képest tök jó, nem hisztis atomdurván, most ami gáz, az az altatás, kilenc negyed tízkor ágyban van és negyed tizenegy előtt nem alszik, kakilni akar, enni, dumál és minden. ma megmakacsoltuk magunkat, előre megmondtuk, hogy ha nem kakil lefekvés előtt (vidáman ül a bilin csinál mindenfélét, nem sikejült, majd tíz perc múlva, ill. ha a fektetés öt perc múlva van, akkor öt perc múlva még kakilni, jó, pjóbáljuk meg, bijibe, és sír, keserveresen. utána, ha kivisszük bilire, jön  a fenti móka. háromból egyszer kakik ilyenkor, de csomó énekelés, rengeteg, sokáig, ébren van stb. ma egy és egynegyed órát aludt délután, de ugyanez megy most pontosan, megyek is mindjárt, mert engem hív, eddig tm volt, de még azért kivárunk. nagyon cuki és rém idegesítő.  most a terv az, hogy majd felébresztjük hamarabb délutáni alvásból, mert két és fél órát alszik és az sok, most sír, hogy menjek be énekelni, valamit elrontottunk, 

Margitszigeten

közvetlenül a vágás után

na, bementem, semmi hatás, végül tm elővette a réges régi csissegünk és simogatunk módszert és ez működött, kb húsz perc alatt. úgy tűnik, turnusok vannak, kialakítunk egy szép jó elalvási rutint, ami működik néhány hónapig, oszt ugrik, újra nem megy, újra nem tudja lenyugtatni magát és újra csissegés kell, lenyugtatás, mint picibb korában, azután nyilván megint jön majd valami új rutin. mondjuk én is gyakran nem tudok egyedül elaludni, ill egyedül, de segédlettel, hangoskönyv vagy rádió, nyilván a gyerek se más. csak rettenetesen idegőrlő és unalmas meg időrabló, hogy cca másfél óra minden este az elalvás. úgyhogy valami új kell, holnap asszem rögtön a dal után a csissegéssel kezdek és hamarabb is megy feküdni, legalább akkkor, ha más nem, hamarabb lesz vége a másfél órának. nyilván ettől is fázom az eljövendő hétre, nem lesz vidám meg pihentető egyedül tolni ezt a kurzust. 

levágattuk a haját kedden, így is nagyon cuki, de már visszavonhatatlanul kisfiús lett, a babaság utolsó jelei foszlanak le róla.