csacsi back

időközben meglett a csacsi, avagy visszatért amejikából, a zöld szájnyú jepülőn (a repülőn elutazott az én agyszüleményem, a többi benóé, aki meglepő nyugodtan vette tudomásul, hogy csacsi elutazott. ehhez hozzátartozik, hogy gyermekvédő kisfia rettenetesen aranyosan adott ajándékba benónak egy hasonló jellegű, csak sokkal kisebb csacsit, amit benó azóta is mondogatta, hogy azt a marcitól kapta, és szereti, meg tm mamájáék is beújítottak egyet.) végül meglett a csacsi, egy szekrény mögött a bölcsiben, ahova senkinek nem fér be a keze, benóé sem, továbbá az azóta megejtett nagytakarítás során, ahol emögött a szekrény mögött is takarítottak, amennyire lehetett, nem lelték a csacsit. emiatt erős a gyanú, hogy a csacsi valóban elutazott valahova, ahová a szekrény mögötti ajtón volt átjárás, pl narniába :)

mi már ezerrel pörgünk az esküvőn (én, tm kisebb fordulatszámmal és leginkább akkor, ha én pörgetem a kereket, de azért becsülettel), örülök, hogy kis kaliberű és kevéssé bonyolult esküvőt csinálunk, mert így is drága és sok sok szervezés van vele. viszont mivel anyám nem tud eljönni, és quasi cserébe beleszáll egy wellness hétvégébe + vigyáz benóra, beruháztunk és jól elmegyünk visegrádra a silvanusba, bár tavaly már voltunk nászúton (párizs, szintén anyámék jóvoltából, megosztott gyerekfelügyelettel nagyszülőfronton), azt már nagyon várom. addig meg pörög a meló, sok is, általában jó is, néha besokallok vagy betojok, de mostanában szerencsére ezek elég hamar elmúlnak (koppkoppkopp). benó orra az ősszel újra betaknyosodott, már rutinosan mentünk az ipari orrszívásra (hittük mi, mert kiderült, hogy így másfél hét után is felgyűlt a banda, legközelebb az első csöppre megyünk.