Tegnap hármasban elmentünk Lillafüredre, Buba nagyon cuki volt a kirándulás meg jó. Julki közben első különőnapját töltötte tm szüleivel, fél tíztől fél nyolcig voltnélkülünk (és tej nélkül),  aludt és evett annyit, amivel túlél, azért értelmes mennyiséget még leginkább csak velem vagy tm mel eszik.  Mikor meglátott este,hitetlenkedve nézett egy pillanatig,majd "ba", szólt örömmel és négykézláb indult felém.Nagyon kis cuki volt.

Zsúr

Tegnap voltbuba zsúrja és nagyon jól sikerült,  volt állomásos játék vagy tizenöt gyerek (ebből négy egy éven aluli), sok felnőtt,  kardfogú kutyás torta kék nyakörvvel,  esti kipukkanas, mindkét gyerek részéről, szóval jó volt.  Buba kapott egy hajórakomány ajándékot,  van amit oda se adtunk még neki,mert túlcsordult, de most jól elvagyunk látva :)))

Julka pedig ma átmászott egy széköalatt, ahol eddig a keresztrúdba mindig beverte a fejét, ma ügyesen lezúzta mielőtt akeresztrúdhoz ért volna :))

mankagarden proudly presents :)

szépséges muskátli, levendulával és rozmaringgal

a levendulamező

a lenyeg a piroslo eper, ami nem piroslana ha beno nem juttatta volna rendszeresen eszunkbe hogy van eper (epe' epe') es azt locsolni is kell. de kis kerteszetunk buszkelkedik negy tujaval egy honapja es meg elnek (bar nehol sunyiban sarga levelik is vannak de ezt sunyiban ignoraljuk), csudaszepen pompazo muskatlival (tm kerte en nm szerettem de el kell ismernem nagyon bejott itt neki :) meg majoranna rozmaring ultetvennyel es.sok sok bimboval biro levendulateleppel is. van meg vadszolonk, felridegtartason, akkor locsolom amikor maradt viz es mar mindenki kapott ehhez kepest tobzodik, meg abszolut ridegtartasu.mohank, aki viragzik meg termese is van vagy hogy hivjak alviragzik es altermese van, csak arra emlekszem hogy bar annak lqtszik, o nem teljesen rendes noveny hanem csak ug nez ki mintha lenne szara meg levele) es mindezek tuleltek ket durva jegesos vihart.

az eperültetvény, benedek locsolókannájával, tetszhalott murvafürttel és madáreleséggel

az EPER

rozmaring, majoranna, rozmaring

tujákok, amiket benedek rendszeresen megölelget és vadszőlő. nagyon halványan a vadszőlő mögött a moha :)

ma nagyon jot kirandultunk issel tmmel es benoval a harmashatarhegyi repter kornyeken. lattunk mindenfele repulot, kukacot (kuka')viragot (vijja) kutyat (ku'ka) erdoben (eddö) es mezon kolbaszoltunk, vittunk pledet es henteregtunk, beno sokat utazott is hatan a ahtizsakban (reprodukalhattlan irasban de ezt is mondja)aludt is egy picit de mikor batran es innovativan megprobaltuk a hordozobol a melyen alvo gyereket a pledre attenni akkor felebredt, de hala egnek nem volt hiszti, volt viszont onallo etkezes az olemben ulve sajat kezu kanalazassal, meg tobb rohangalas es vegul autoban elalvas. most en vagyok vele a kocsiban, mert a hazafele egy ora alatt sem.eberdt fel, lassan fel oraja alszik az allo d meno.motoru autoban, most kapcsoltam le a motort. nekem nagyon kell pisilnem tm epp most jott valtani :)

ma hirtelen felindulasbol szinhazba mentem. benedekre mama vigyazott,tm bridzselt, axioma vegul nem ertvra,igy a maesteszinhaz nak hala otszaz kemny forinert felultem delutan otkor online vett jegyemmel a vigsinhaz karzatara (jot futottam magassarkuban, a sprint veget egy sorstars magassarkossal futva a jaszaitol a szinhazig).  darab erdekes volt, amit fuzettem, megerte, bar torocsik marit nem szeretm, megint el kell ismerni, hogy nagyon magy szinesz, es az elmeny megfizethetetlen. nagyon reg voltam szinhazban, egyedul meg soha, es az egyedul is jo volt, a szinhaz is jo volt, a darab erdekes volt, osszessegeben geszen erdekes, uj elmeny. jo, hogy tudok ujat adni magamnak, feludit.
es tegnap meg koncerten voltunk gyermekvedovel, az is nagyon kellemes este lett. holnap talalkozom bironovel es a kicsi lanyaval, utana megyunk templomba benedekkel,mert unnep van, egyik kevencem, savuot, este pedig elmegyunk beszelgetni lanyokkal.
jo nekem.

betegség, sapka, hátizsák

olvasáshoz is hátizsák jár

éppen mutatja és mondja, hogy "mememe" = Benedek, hátán a hátizsák, fején a sapka

egy nappal múlt tizenkilenc hónapos, már csak a füle beteg, de szerencsére nem fáj neki, nincsen mononukleózisa, és tm-nek sincsen, hisztis, mint a fene, dackorszak és betegségből visszamaradt hiszti, esti lefekvés utáni bőgéssel, mint háromnegyed éve, és durva apamániával (apapapapa). kapott fülmelegítősapkát (bejártam érte tolnátbaranyát, illetve budapest számos patikáját és gyógyászati segédeszközboltját), amiben cuki, bár rózsaszín, de mikor végre volt méret és melegítőbetét is, akkor már nem érdekelt a szín, csak a sapka léte, valamint hátizsákot, ami roppant cuki (kék alapon zöld traktoros), amit mikor először ráadtuk, vérmes ordítóbőgést eredményezett (oka ismeretlen), azóta viszont szerelem, néha felveszi és le sem veszi egy ideig, ld. mellékelt fotók. 

ma anyám vigyázott a porontyra, mi pedig elmentünk kiszellőztetni a lassan három hete hisztis-fájdalom de bőgés és négyfalközötti, éjszakai alvással egy ideje nem elkényeztetett, bár az utóbbi néhány napban csak egyszer, de azt bombabiztosan kelő  és etető fejünket (a héten én már voltam néhány tárgyaláson, tm első néhány nap home office után végre bemenekült dolgozni, de azért az nem az igazi pihi), reggeliztünk, moziztunk, barátkoztunk, vacsoráztunk, jól éreztük magunkat.

közben örültünk a fejünknek, hogy a betegség és le nem foglalás miatt a mai nagy magyar hidegbetörés és a durva időjárási körülmények nem az autópályán talált bennünket, mert tuti, hogy salgóbánya felé rendesen odaragadtunk volna a hótorlaszokba mi is. 

hurrá, nyaralunk

végre itt vagyunk velencén, ahol sokat esik az eső, de legalább nincs rettenet meleg és vanank csigák, madarak, nagy kert, sörpajtás, akivel benó játszik, egymásnak adogatják a játékokat (ill szegény sörpajtás inkább adja, benó meg elveszi, de majd javul az arány), axiómáék már egy hete lent vannak (benó vírusos volt, mi egy hetet ezért még karanténban otthon voltunk) és kellemesen hozzálassultak a vidéki élethez, én szombat este óta lassulok, tm még dolgozik és csak esténként jár le, tehát ő éjjel lassul, míg alszik, de legalább velencei levegőn, és jövő héten szabadságon lesz végre-valahára. gyerek repeszt, szokás szerint, szinte mindnet megért, imád  könyveket nézegetni, lapozgatni, gyakran magától leül és lapozgat, az etetőszékében üle is hajlandó, múltkor étteremben elvolt úgy, hogy én is tudtam enni normálisan, a püré, mint olyan, a béndzsó dedósok kajája, benedek undorral és egyértelműen, rövidet köpve jelzi, hogy ez nem kaja, a darabos bébiétellel még át tudom verni, ha nem bébiételes üvegből kapja, hanem tányérból, akkor mgeszi, ha nem látta, hogy üvegből ered, különben darabos gyerekételt eszik (itt annyit sem főzök, mint otthon), meg a mi kajánkból, meg vajas sonkás kiflit, darabolva, meg kiflit, marokra fogva, meg szilvát, harapva, szóval mint a nagyok. tologat autót, mutatóujjal, már nem vércsekaromként ragadja meg axiómák velünk nyaraló cicáját, hanem egész barátian, sokkal kevesebbet húz hajat, tud puszit adni, néha harapás nélkül és ad is, tudja, hol az orra, imád madarakat nézni, leveleket fogdosni, külön élvezi, hogy a fenyőfa levelei szúrnak, és úgy általában nagykanállal habzsolja az életet, mind a tizenegy hónapjával és két hetével. mi meg ennek egyfolytában örülünk. a gyerek  - számunkra minden nap meglepően - okos, de hozzáteszem, nem azért, mert jajj de okos ez a konkrét gyerek (persze, de igen, hiszen a mi gyerekünk), hanem mindig olyan meglepő, hogy egy kis babszem, akkora, mint három alma, és a minap jött még csak elő, és ért egy csomó mindent, és rosszalkodik és emlékszik és egyszerűen meglepő, hogy egy apró emberpalánta milyen okos tud lenni már enyni idősen. nem csoda, hogy mi építettünk űrhajót és nem a dinoszauruszok :). is jön le ma este, holnap megyünk valami kellemes, autó nélkül is teljesíthető kirándulásra benóval, benó hátizsákként (régen manducáztunk, de itt megint elővettem és  a kölök nagyon élvezi), utána meg már tm végre szabad, mint már említettem. kicsit szusszanunk, mert bárhogy is hiheti azt a világ, és hihette, azt anno én, ez az itthon töltött egy év nem volt egész éves tréfa és trallala, amellett, hogy a gyereknevelés fárasztó, azért pont annyit dolgozgattam, hogy a - fárasztó - gyereknevelés mellett belefáradjak. szóval nyári szünet és utána némileg új világ jön, mert megtaláltuk a - reméljük - ideális családi napközit, ami olyan, mint egy magánbölcsi, csak rugalmasabb időbeosztással, benó heti két egész és egy fél napot fog járni, már voltunk ott kétszer, körülnézni és beiratkozni, és benó mindkét alkalommal boldog hat-hét percet töltött nélkülönk valamelyik gondozócsajszival a többi gyerek között, játszott és nem sírt, igaz, hangja sem volt, azaz nagyon figyelt és nem oldódott még fel, hanem nézelődött de láthatóan nem volt ellenére a dolog. a hely tényleg nagyon pöpec, a gyerekek láthatóan jól érzik magukat, mind a négy gondozócsaj szimpi, és van valami kellemes aurája az egésznek, amitől az előző posztban említett görcs oldódott a gyomromban.

benedek tegnap éjjel újabb mérföldkövet hagyott el, velünk és a szülői házzal együtt: szülei nélkül máshol töltötte az éjszakát, az apai nagyszülőknél felvigyázódott egész éjjel angel és braripper lakodalma (mazl tov avagy pomaika'i :)) alkalmából. utolsó nappali alvása után vittük és a reggeli első alvása után hoztuk el. jóval kevesebbet aludt, mint itthon, de egyébként nem viselte meg, sőt, láthatóan élvezte a levegőváltozást, különös tekintettel arra, hogy a szél miatt két napja nem mentünk ki. vigyori benedek és vigyori nagyszülők fogadtak reggel kicsit sápadtabb szülőket, de túl vagyunk a tűzkeresztségen :)). két hét múlva újrázunk, mert a jól sikerült lakodalmi buli után szoptatásbefejezést ünneplő sushi vacsorát veszünk és anyai nagyszülők vigyázzák majd az utód álmát. a lagzi igen jó volt, egész emberi mennyiségű italt (martini, nem tudom, honnan jött rám, hoyg pont az) vettem magamhoz, kellemes csiccsenést okozva, de nem rúgtam be, szóval haladok a visszaszokás útján. buliztam is, szerintem több, mint két éve nem táncoltam, de egy ilyen apropót nem lehetett kihagyni, szép alkalom volt a visszatérésre :)

a kölök amúgy többször felülés-szerű dolgokat produkál, inkább véletlenül, de önmagát is meglepve oldalt billent négykézlábból, illetve rettenetes hasizma van, amivel rubinrékát megszégyenítő felüléseket is csinál. ezenfelül egyértelműen eljutottünk a gügyögésből a gagyogásba, cuki hangon abababa, bababa, apapapa hangzik fel egyre gyakrabban. a nyögéses kommunikáció kora még nem áldozott le, azt továbbra is csinálja (és persze közben cuki)

egy egészen csodálatos héten vagyunk túl. tm szabadságra március 15-étől szabadságon volt és minden cseppet jól kihasználtunk.  jól leírom, hogy megmaradjon, nem kell elolvasni, mert unalmas lesz.

csütörtökön a kopaszi-gáton voltunk axiómával, samesszel és sörpajtival. a kölkek száraz fűvel ismerkedtek, tolódtak a napsütésben, majd benedek aludt udvariasan a babakocsiban, míg én békésen tologattam. utána isteni, kemencében sült túrósrétest ettünk. 

pénteken is-sel kirándulni mentünk, benedek manducában háton utazott, aludt, majd piknikelt, száraz füvet fogdosott és evett, nyomokban bébieételt is evett, is-háton is utazott. a kirándulás nagyon jó volt, mentünk végre mennyiséget, sár és hideg nélkül, madárcsicsergés és beszélgetés közepette. csütörtökön és pénteken is én vezettem úgy, hogy benne ült az autóban a ded és minden rendben volt. szóval ez a para kipipálva.

szombaton reggeliztünk jó sok barátunkkal, gyerekekkel, benedek csodásan viselkedett, örült, szociáliskodott, ült ölben és evett montessori-tornyot. utána elmentünk bababoltba, amit a kölök végigvigyorgott, majd a szép időre való tekintettel sétáltunk még egy picit.

vasárnap felvirradt a nagy nap, és a szombat esti pakolást követő vasárnap reggeli gigapakolást sikeresen befejezve, a gyerek reggeli hosszú alvása után a tervek szerint (csak egy órával később, mint terveztünk, ami kisbabával azt gondolom, igen jó) elindultunk sopronba, nyaralni. benedek aludt egy óra húsz percet az autóban, pedig a második alvás csak fél órás szokott lenni, majd még egyszer aludt, egy megállással eljutottunk a szállóba. utódunk eddigre már unta magát valamint az aznap sokat látott háttámlát, így az érkezést már sírásban abszolváltuk. kipakoltunk, sétálni indultunk, erdő, csicsergés, ölbenhintázást kedvelő,  boldog ámde éhes gyerek, svédasztalos vacsora, idegen ágyban normális elalvás, és mi is ágyba bumm. gyerek jól aludt, mi kevésbé, de a hétfő reggel szép volt a svédasztal finom, a gyerek cuki. háti hordozóban indultunk kirándulni, volt babaúszás nagy sikerrel, részemről szauna-úszás tobzódás az ÜRES wellness részlegben, sopronozás, vacsora és gyerekkel ágyba bumm :). jobb alvást még jobb nap követett, nagy túra szürkemarhákkal, sziki fátlan tanösvénnyel, napkrémet követelő nappal, komoly, károlykilátóba vezető hegymászsással hátibabaástul, újabb babaúszással, vacsora, békés alukálás, isteni éjszaka, zsákban benedekes meleg napra ébredés, összepakolás, gyerek reggeli nagy alvása alatt manka egyedül tobzódott a wellnessben, szauna, uszoda, sókamra, gőzfürdő, besütő napsütés, utána még egy séta az erdőben, és indulás. benedek aludt a kocsiban két órát és simán értünk haza. itthon még egy séta, felis minorékkal kellemes vacsora egy teraszon, miközben benedek urasan körbeüldögélt mindenféle ölekben és élvezkedett. 

a héten csomót fejlődött, egyre ügyesebben kúszik, egyre többet van négykézláb és hintázik, megggyőződésem, hogy egyre több mindent ért, figyel, nézeget, elvan magában, nézelődik, megjegyez dolgokat és összességében hihetetlenül okos kis fickó lett belőle, szólott az elfogulatlan anya.

Palya Bea koncerten voltunk (jegyet meg a szulinapomra kaptam bbbb-ektol), Benot a nagymamak fektettek le :) PB hihetetlen, a koncert csodalatos, az elso valodi esti kimeno felszabadito volt