Lilypie Third Birthday tickers
Lilypie Kids Birthday tickers

2008. június 24., kedd

a Költözés

szóval az úgy volt, hogy pénteken este elmentem odaát céges bulijára, mert meghívtak. sok kedvem nem volt menni, de meglepően jól éreztem magam, mindenki igaziból megörült nekem, kivéve aki semleges volt, illetve az új titkárnők, akik az új/régi, a jelenlévő pasikat láthatóan jól és bensőségesen ismerő nővetélytársat látták bennem, meg is kérdezték, hogy én itt dolgoztam-e valaha, és mennyi ideig. meggyőződésem, hogy azt hitték, magam is titkárnő voltam, de nem bocsátkoztam részletekbe, fedjen a sejtelem homálya. majd' fél órát beszélgettem nőfőnökkel, kedvesen, oldottan, mindenféléről, életemben először hittem el, majdnem biztosan, hogy tényleg kedvel és nem csak a néhategyükboldoggáazalkalmazottat módszer miatt kedves. főfőnök is nagyon kedves volt, exszoba és szomszéd is, mókamester és 11 is, szóval jól elvoltam. még kimentünk a holdudvarba, ahol a szokásos dobbantottam és távoztam mindezt 15 percben, mert kiskolleganőt megvártam, amíg wcre megy, majd a tömegiszony addigra már igen magasra hágó hullámain kilovagoltunk.

másnap kilenckor kelés, el tm szüleihez kicsikocsiért és bőröndökért, majd haza én szüleimhez dobozokért, majd bevetettem magam a sas/porfészkembe és nekiálltam pakolni. hát, négy év alatt felhalmozott cuccaim sokkal többnek bizonyultak, mint gondoltam, bár én mondtam, hogy két nap lesz a kipakolás, de reméltem,
hogy nem lesz igazam. igazam lett. otthagyhattam egy csomó cuccot, eldugtuk emberrel az ágy alá, meg a beépített szekrény magasabb régióiba, de így is végtelen mennyiségű cuccom volt bepakolandó. szombat még hagyján, mert a ruhák és a könyvek voltak soron, ami egyértelmű, gondolkodást nem igénylő művelet. időközben hazaszaladtam, anyámat és pére-t boldogítani és bendőt megtömni, továbbá némi dobozzal és bőrönddel gazdagodni (mert nyilván az előre eltervezett mennyiség nem volt elég). miután ezzel kész voltam, nekiálltam a Kupinak, aki nem is volt olyan nagy, ellenben szörnyen poros és roppant bizalmas, alig győztem apróra tépkedni a rengeteg odaátról ottmaradt iratkezdeményeket, tervezeteket. itt már aktívan tüsszögtem. eközben szegény ember ingajáratban járta a negyedik emeletet a saját cuccaival, majd nekiálltunk levinni az enyémeimet. minden befért az ő kocsijába (itt elbizonytalanodtam, hogy mégsem annyira sok ez az én cuccom), az én kocsimban a 4+1 zsák odaadandó ruha+cipő figyelt. el újlakásba, ott már boldogan, egyes bázist (a kapunál) és kettes bázist (a lift előtt) kialakítva egy menetben felvittük a cuccokat a kilencedikre, ahol megalakítottuk a Halmot.

utána haza tm-hez, aki kipilledt volt, de sürgető, így elszaladtunk a kilenc zsák (4+1 /én/+4/ő/) ruhával a tecsóba, ettünk jó kis junkfoodot, utána kika, ahol női mivoltomat erővel megzabolázva szigorúan a szekrényekre koncentrálva vettünk egy ruhásszekrényt, mivel a Halom (ő+én ruhák javarészt) olyannyira ijesztő volt, hogy rögtön lakást kellett keresni neki. kaptam egy gumipapucsot (a kika ajándéka), majd haza, meccsnek az ő nézése, folyamatos tm-idegtépő tüsszögéssel kísérve. oroszok
rulez.

vasárnap kilenckor kelés, tm-nél lévő cuccaim (hejdesok, több, mint hittem) összepakolása, rántotta majd konyhai cuccok visszük/nemvisszük részekre osztása, brumm szuper allergiaspray áldásos hatása, majd én balra el.
(szegény bbbb kosztümjével megbeszéltem telefonon, hogy szombaton érte megyek). sasfészek, a dolgok rosszabbik fele, komód, éjjeliszekrény, meg cdk, még könyvek, fürdőszoba, konyha, apró ám végtelenül sokminden összepakolása brrr. a boldog rész az volt, mikor a konyhában a csempén (hideg!!) ülve a bögréimet, tányérjaimat stb csomagoltam újságpapírba, kisdobozba, kosárba (kékre lakkozott, nyilván :) élvezve, hogy végre el fogok férni egy NAGY konyhában. jött ember, mikor már épp megőrülni terveztem, mivel csak egy koncz és egy neil sedaka cd maradt kint, és némileg meguntam őket. ágy megemelése, dobozok alátolása, és lecuccolás. ember nagyon erős, megállapítottam. és igen szívós is. nekem olyan izomlázam lett hétfő reggelre, hogy csak na.

haza, most már így hívhatjuk, a Halom növelése. nekiálltam kipakolni a konyhát, hogy otthonosságot teremtsek/csökkentsem a Halmot, némi fürdőszoba cucc is kikerült. közben kilenc emelettel lejjebb az utcán megjelent brumm és aussie, valamint braripper, akik útban a sarkkert felé feljöttek
megtekinteni minket és beüzemelni a tévét, ami sikerült is, de nem volt antennakábel, így a (roppant unalmas) meccs tm szüleinél talált minket. valamikor közben volt junkfood is, de hogy mikor, arra már nem emlékszem.

hétfőn én dolgozni, tm pedig megharcolt a szállítókkal, így hétfőn este már haza mehettem haza, ahol tm az immár helyére állított ágyon pihegett és boldogan lebegett a légkondiban. mert az is van. megszemléltük a táblázatot, amit gyártottam a beszerzendőkről (juszt is wordben), (tm wifire is lelt, jó ez a környék :), és elhúztunk az auchanba, hogy megalapozzuk a háztartást, vettünk végtelen mennyiségű kemikáliát, továbbá lisztet, sót fűszert stbt. (ettünk, fél-junkfoodot is). otthon én még éjjelbe nyúlóan pakoltam a konyhát (kb kész), meg a fürdőszobát (kb. kész) és jó volt. majd aludtunk a kellemesen hideg szobában. reggel nem volt víz, mert csőtörés volt a szomszéd utcában (mint megtudtam a portaszolgálattól, ahova elegánsan letelefonáltam), de aztán lett.

szóval beköltöztünk.

6 megjegyzés:

Agent Angel írta...

:d :d :d
gratulálok! mikor mehetek megnézni? bár messze lakom...

Névtelen írta...

Érezzétek jól magatokat nagyon sokáig!

Mikor kóstolhatom meg a saját konyhádban főzött főztödet (vagy sütött süttödet)?

is

Ui: van néhány kiváló, neked címzett barkochba-kérdésem...

Névtelen írta...

Szóval ez a Te blogod, meg azt írsz amit akarsz, de azért-azért... Ez az egész úgy hangzik, mintha te halálra dolgoztad volna magad, miközben én csak pihegni tudok este az ágyon mire Te hazaérsz. Szóval úgy érzem, hogy a költözésben játszott szerepemet a postban némileg marginalizáltad :(
Pedig heroikus küzdelmem a cucokkal és a szállítókkal megérne egy misét :)

Ja, és mindez nem jöhetett volna létre ha nincs brumm és braripper. Na és a fuvarszervező, akinek blogos nevét most így nem vágom...

annus írta...

welcome in the neighbourhood :))

mka írta...

:))

Kisbogár írta...

hat igy utolag is
jupiiiiiii

nagyon grat...
talan ma meg meg is kuksizhatom az az immaron Halomtalan lakast