elküldtek haza, mert láthatóan kivagyok, de dolgom van, éppen ezért nem is jöttem kocsival, gondoltam kolléganői unszolásra, hogy kiülök a parkba, a padra bambulni, mert ott legalább friss a levegő, de most meg leszakadt az ég. és ugye nekem még kocsim sincsen itt. az élet bizonyos aspektusai néha zordak, és a fejem fáj.
ilyenkor mindig végtelenül intoleráns leszek, és nem hat meg az sem, hogy másnak rosszabb. pedig azt tanultam, hogy a relativizálás az mindent megold, csak keresni kell olyan rendszert, ahol a te helyzeted sokkal jobb pozícióban van. pl én etiópiában királyság lennék, még ha fáj is a fejem, nem éhezem és van hol laknom, szép lakásban sok cuccal. stb. de most fáj a fejem, és ez tompává és érzéketlenné tesz. tudatosan sajnálom a kis etiópokat és mindenkit a másik koordinátarendszerben, de most a fejem nem engedi, hogy átmennünk abba a másikba, ahol jobban érezhetném magam. önző egy fej ez.
és nyilván könyv sincsen nálam, pedig szokott, de most nincsen. és a gépet nézni nem esik jól (ezért blogolok, nyilván). és okos feketekönyveket vagy mittoménmit nincsen kedvem olvasni, mert ugye fáj a fejem és nem érteném, mert ahhoz koncentrálni kell. és exszoba, aki valami ügyben akart hívni közel fél órája, nem hív. és ha esni fog az eső, mikor mennem kell, visítani is fogok, mert esernyő nincsen, viszont az út nagyobbik fele gyalog vár rám.
most hirtelen nem tudok többet nyavalyogni. fájj :((((((((
ilyenkor mindig végtelenül intoleráns leszek, és nem hat meg az sem, hogy másnak rosszabb. pedig azt tanultam, hogy a relativizálás az mindent megold, csak keresni kell olyan rendszert, ahol a te helyzeted sokkal jobb pozícióban van. pl én etiópiában királyság lennék, még ha fáj is a fejem, nem éhezem és van hol laknom, szép lakásban sok cuccal. stb. de most fáj a fejem, és ez tompává és érzéketlenné tesz. tudatosan sajnálom a kis etiópokat és mindenkit a másik koordinátarendszerben, de most a fejem nem engedi, hogy átmennünk abba a másikba, ahol jobban érezhetném magam. önző egy fej ez.
és nyilván könyv sincsen nálam, pedig szokott, de most nincsen. és a gépet nézni nem esik jól (ezért blogolok, nyilván). és okos feketekönyveket vagy mittoménmit nincsen kedvem olvasni, mert ugye fáj a fejem és nem érteném, mert ahhoz koncentrálni kell. és exszoba, aki valami ügyben akart hívni közel fél órája, nem hív. és ha esni fog az eső, mikor mennem kell, visítani is fogok, mert esernyő nincsen, viszont az út nagyobbik fele gyalog vár rám.
most hirtelen nem tudok többet nyavalyogni. fájj :((((((((
1 megjegyzés:
jobb híján dolgozom
Megjegyzés küldése