talpraesett (nem:)

az úgy volt, hogy élvezni akartam a friss levegőt. kinyitottam hát az ablakot. de nagyon fújt a szél, szálltak a papírok, gondoltam kinyitom a másik ablakot, akit bukóra lehet csak. azzal mér tavaly gondok voltak, nehéz volt visszacsukni, de a bátor ember mer. kinyitottam, erre kiesett belőle egy csavar, és ettől kiderült, hogy a csavar tesója valószínűleg már nagyon rég kiesett, és ezért az ablak egyik táblája csak fent volt rögzítve és barátságosan libegett a befújó szélben. átgondoltam, úgy döntöttem, hogy ha este az északnyugati szél viharossá fokozódik, akkor ez itt nagyon fog libegni, esetleg betörik, és akkor rajtam verik le, joggal, miért hagytam nyitva/miért nem szóltam a karbantartóknak. úgy döntöttem, hogy becsukom. megpróbáltam naivan a normális, két oldalt nyomást gyakorlok rá, és ettől becsukódik, de ez nem ilyen ablak, lelke van, tavaly is székre állva kellett becsukni, rásegíteni a fölső könyök behajlításával. j, elővettem a gurulós széket, de az gyanúsan ingottbingott, nosza előhúztam a nem gurulós széket, amiről szintén csak lábujjhegyen, de elérem a könyököt, ha megbillentve, a radiátor alatti kis emelkedőn áll a szék két lába.

nyilván megbillentünk, én meg a szék, lábam beakadt a karfába, én hátra, szék előre, karom is valahogy a karfában, de a gurulóséban. mindenki egyben van, rajtam lesz min. egy nyomogatós seb, a karomon, csukló kicsit ütött, combom is, sebaj, úgyis van a másikon egy nyomogatós seb, eredete ismeretlen, legalább szimmetrikus leszek. a székeket visszatettem eredeti állapotukba, és mivel a friss levegőből alább nem adok, körbenézek papírnehezék után.