na, jól elutaztunk a hétvégére. berlin nem lesz a kedvenc városunk, de én örültem, hogy elmentünk, nemcsak mert tm bátyját meglátogattuk, hanem mert világot láttunk, és láttunk berlinből is valamit. nem biztos, hogy ha mélyen belemászunk, sétálósan kelet-berlinbe, és nem csak az oranienburgerstrasse-ig vagy hogy hívjákig jutunk kelet felé, akkor is ez a vélemény, de így, hogy nyugaton laktunk, a választófejedelem-gáton :), és metróztunk be a belvárosba, nem ott sétálódtunk este, a benyomás az volt, hogy berlinben vannak régi, néhány száz éves, nekünk "birodalmi" ((c) tm) benyomást adó épületek, nagyon, irgalmatlan méretű kapuk (ez szinte minden házon megvan), sasok, semmi csipke, semmi cicó, és vannak a háború után épült, értelemszerűen gyorsan, lakást biztosító, a lerombolt várost hamar újjáépítő sürgősségben épült, ennek ellenére láthatóan jó minőségű, és nem olyan randa, mint itthon, de lakótelepek. és mivel ezek azért közel egykorúak, a városban sok sok ház, amit láttunk, hasonló. és valahogy nem volt meg benne az - részben nyilván önhibán kívül, és valószínűleg a keleti részben jobban megvan - a szerves fejlődés nyoma, annak nyoma, hogy itt régen is emberek tapodták ezeket az utcákat, ebből ez lett, szervesen, folyamatosan, hanem érződik a törés. és abból nagyon szépen helyreállt, de nem éreztem, hogy megfogott. sokan , akik ott laktak ismerőseim, imádják, azt mondják, nagyon élhető város, és ezt el is hiszem, de a sétálva ismerjük meg egy hétvége alatt az adott város, szívjuk levegőjét és lábunkkal érezzük meg a hangulatot módszer, amit én szeretek, illetve amit nem ottlakva gyakorolni tudok, nem szerettette meg velem(ünk) a helyet. a potsdamer platz ellenben nagyon tetszett, új és modern, de nem lakótelep. ennek ellenére jó volt, bár az idő lehetett volna melegebb is, de tekintve, hogy egész európát az elvártnál hidegebb és szelesebb (hazafelé a gép rendesen billegett) idő uralta, nem lehet csodálkozni azon, hogy minden pulóvert, zoknit és pólót magamra vettem plusz kabát, és így volt elviselhető. mindezek mellett sokat sétáltunk, metróztunk is, és élveztük, hogy külföldön vagyunk. szombati ebéd tm bátyjának egy barátjánál volt, rajtunk kívül is más vendégekkel, nagyon jó hangulatban, énekekkel (tm bátyja és barátja olyan hangokat csalt ki magából, hogy csak lestem), nevetéssel, sok sok finom kajával.

ld. még előző posztomhoz kommentem :)

most szerdán drukk, utána pedig llm.